Munka mint olyan kialakulása.

Folytatás!

Tehát folytatva az előző blogbejegyzést, ki is találta ki a munkát, hogyan is alakult ki a munka. Mi a fészkes fenéért kell nekünk dolgozni?
Amint erről szó volt, már az ősember idejében dolgozni kellett. Szóval dolgozott az ősember is, hisz a vadászat az munka volt, az ma is. Majd fejlesztette eszközeit, bunkós botot talált ki, a vesszőt hegyesített, különböző használatra. Megoldotta először két tárgy összedörzsölésével a tűzgyújtás lehetőségét.
Majd a tűz gyújtás elérésével, és általánossá válásával elkezdték a kezdetleges  eszközeik, edényeik készítését.

Így már könnyebben vadásztak, halásztak. Kezdték megsütni az ételüket, melegedtek a tűznél. Nos ugye a tűzgyújtás lehetőségét is egy ember találta meg, még ha nem is tudjuk ki Ő. A többiek átvették, megtanulták. Könnyebbé vált az életük, az az ember aki kísérletezett, hogy sikerüljön, kiemelkedett tudásával a többi közül, használta az eszét. A többiek már nem csak a legjobb vadászra tekintettek szinte Istenként, ezáltal már nem csak a legerősebb ember volt az akiért versenghettek a nők, hogy az Ő gyerekük is erős legyen, hanem már az okosért is lehetett versengeni. Mert ugye a tűz gyújtás megtanulásával, egyre több mindenre rájöttek elődeink, és aki gondolkodott, javakat, eszközöket állított elő, nos az okos volt, annak dicsőség volt gyermeket szülni, és tovább örökíteni az apai észt.

A munka eredete!

Honnan is ered a munka? Ki találta ki, hogy dolgozni kell? És mi a fenéért kell dolgozni?

Elkel  keserítselek, már az ősközösségben is dolgoztak az emberek. A férfiak vadásztak, a nők halásztak, gyűjtögettek, gyereket neveltek. Nem telepedtek le egy adott helyre, hanem vándoroltak - a szerint, hol találtak ennivalót. Kevesen is voltak elődeink a földön, és nagy területen, kis csoportokban helyezkedtek el
Tulajdonképp az első pillanatoktól kezdve a kis közösségek, csoportok, ha találkoztak harcban álltak egymással, a területért, a vadászzsákmányért.

Mint látható a munka már ekkor elkezdődött a megélhetésért. Ha nem vadásztak, nem gyűjtögettek akkor nem volt mit enni. Azt is mondhatjuk, hogy ez nem a mai munka elődje, mert enni az állatok is esznek , és mégsem nevezzük a tevékenységüket, olyan munkának amit az ember, azaz mi végzünk. Ez igaz is, meg egy kicsit nem is. Hiszen a méheknél vannak dolgozók, hogy mást ne is említsünk. Méghozzá milyen fegyelmezettek. Ott nem csúszhat hiba a gépezetbe, ami bizony a fejlett embereknél természetes, hogy van, méghozzá igen sok, sőt rengeteg.

Mégis mi emberek vagyunk a mai földi civilizáció legfejlettebb, alkotó munkára alkalmas lényei. Mi tudunk kutatni, tervezni, alkotni, igaz mi tudunk a legjobban rombolni, de ez nem ennek  a blognak a témája, és nem is ennek a bejegyzésnek. Persze ez a bejegyzés tulajdonképp egy gondolatébresztő. Azért mert manapság, oly sokan elmennének a munka temetésére, vagy még el se mennének. Oly sokan elátkozták már azt az ősembert aki a munkát kitalálta. Pedig valójában így lettünk teremtve, és valójában, ha átkozódol a Mindenhatót, a Teremtőt átkozod.