A mai értelemben vett munka.

Mai munka, munkahely előzménye.

Mint már az előző blogbejegyzés végén már szó volt róla, elkezdték őseink a mai értelemben vett munkát. Ugyan is egy ember kitalált valamit, amit megvalósított, megvalósítottak egy - két társával. Ezt a találmányt, építményt aztán tovább kellett fejleszteni, hiszen igény volt rá. Azon kívül karban is kellett tartani, és a használóitól a használati díjat be kellett szedni. Ezeknek a munkáknak az elvégzéséhez munkavállalókra, emberekre volt szükség. Megfelelő fizettségért el is szegődtek emberek ezeknek a feladatoknak az elvégzéséhez. Nem feltétlenül pénz volt a fizető eszköz. Sőt az elején biztosan nem az.

És így ment ez tovább. Más ember mást talált ki, és valósítottak meg. Azokhoz is munkavállalók kellettek. Nem beszélve a földek megművelését. Kialakult a munkáltatói réteg, és a munkavállalói. Az is igaz, hogy ilyen tömeges mértékben, és ilyen koncentráltan a XVIII. század legvégén IXX. század elején. Az ipari forradalomhoz köthető, a világszíntű tömegfoglalkoztatás. Az ugyan tény, hogy már az ipari forradalom előtt voltak sok embert foglalkoztató gyárak, viszont tény, hogy korlátozott volt a fejlődési lehetőségük. És korlátozott volt a felvevő piacuk is. Az ipari forradalom óriási változást hozott mind a két területen.

Az ipari forradalom véghezmenéséhez, a teljes átalakuláshoz kellett majd száz év. Aztán a következő szakaszhoz, amit sokan kultúrális forradalomnak hívnak, már elég volt pár tíz év. A mostani forradalom, amit információs forradalomnak hívnak elég volt pár év is. Ezért ilyen rendkívül fájdalmas, hiszen az ember, nem ilyen gyors változásokra lett felépítve. Ahhoz, hogy ezt az iramot bírja rendkívül sokat kell fejlesztenie saját magán. És erre az emberek 95% -a igazából nem hajlandó, mert komoly erőfeszítéssel jár a számára. Kényelmetlen, nem teheti azt amit megszokott.

A TV.műsorokat, az írott sajtót is úgy szerkeztik meg, hogy ennek a változtatni nem akarásnak eleget tegyenek, sőt kedvezzenek, vagy inkább úgy kellene fogalmazni, úgy alakítják, irányítják, hogy elhigyje az egyes ember, hogy Ő képtelen változni. Meg nem is akar, mert akkor ő rossz emberré válik, és nem akar rosz lenni. Ezért marad olyan amilyen, sóvárog a jobbra, de nem lép, mert azok ugye gonoszok.
Jó pedig ha tudjuk, mindenki tudomásul veszi. Nem a nagy hal eszi meg a kissebbet. Hanem a gyorsabb, sőt a leggyorsabb.

Konkrétan a mai értelemben vett munka kialakulása!

A konkrétan a mai értelemben vett munka kialakulása!

Ott tartottunk, hogy őseink letelepedtek. A letelepedéssel adott lett, hogy másképp kellett élelemhez jutni mint amikor halásztak, vadásztak, vándoroltak. Ekkorra már homosapiens, azaz a gondolkodó emberré fejlődtek őseink. A letelepedésükkel földeket művelni kellett, és az állatokat háziasítani. Ezeknek a teendőknek az elvégzéséhez szerszámokat kezdtek el készíteni. A főzéshez, tároláshoz edényeket kellett gyártani. Eleink elkezdtek ruhákat is készíteni maguknak.
És itt jön a képbe a mai értelemben vett munka, munkahely kialakulása. Ugyanis, vegyük alapul azt a konkrét helyzetet, amikor is az első kezdetleges vízvezeték elkészült. Tudni illik a folyóról hordani kellett a vizet, inni, főzni, az állatokat itatni. Mindezt a közösség tagjai kialakított időbeosztás szerint végezték.

Minden család edényekben cipelte a szükséges mennyiségű vizet. Aztán az egyik ember elkezdett gondolkodni, hogyan, mi módon könnyíthetné meg a munkáját. Megosztotta gondolatait, amire az emberi természetet ismerve, akkor is, most is ilyen volt, és ilyen az ember, közöny, érdektelenség volt a válasz. Hanem azért akadt olyan akinek felkeltette az érdeklődését, és így megvalósították az első vízvezetéket, amely a folyótól a faluig ment. Természetesen nem kevés munkájuk árán.Hiszen amíg el nem készültek, ugyan úgy hordták ők is a vizet, és amikor a többiek a dolguk végeztével pihentek, akkor Ők a tervük megvalósításán ténykedtek.Szerintetek mi történt ezek után? Jól gondoljátok! Azonnal mindenki részesülni akart a könnyebbségből, a jóból, és bizony a legtöbben minden ellenszolgáltatás nélkül.

Dolgozni sem akartak a megvalósításon, csak henyéltek amíg a megvalósítók dolgoztak. De ismerve a jó emberi természetet a kész az kellett volna. Nos azért az nem jött össze, A rajzok tanulsága szerint egy ideig azok használták a vízvezeték rendzert akik megvalósították, a saját könnyebbségükre. Most már ők pihentek. Kihasználták a munkájuk után jól megérdemelt pihenőjüket. A többiek irígykedtek, akkor nem irígykedtek amikor ők dolgoztak, duplán. Aztán megalkudtak a vezeték használatán, vagyis fizettek a használatért. Ettől az időtől veszi kezdetét, a mai értelemben vett munka, munkahely. Hogyan is?

Munka mint olyan kialakulása folytatás

Folytassuk, hogyan is alakult ki a munka!

Ott tartottunk, hogy feltalálták eleink a tűzgyújtás lehetőségét, és így már nem csak ügyes, erős vadász volt a férfi, hanem okos, és az eszéért is lehetett tovább örökíteni a génjeit. Az nők, már nem csak a legerősebb vadászt akarták párjuknak, hanem volt aki az okosabbat választotta.
A tűzgyújtási képesség után, elkezdték a szerszámok, edények készítését. Természetesen sok - sok évszázad telt el evvel a fejlődési szakasszal. És még mindig vándoroltak, sok - sok kilométert tettek meg élelem után menve, kutatva.

Majd egyszer csak elkezdtek letelepedni, földet művelni, és állatokat tenyészteni. Ekkor már nem vándoroltak sok száz kilométert az élelem után, hanem helyben tenyésztették, termelték. Már nem fenyegette a vadászt, vadászokat az a veszély, hogy nem térnek haza, mert a mamut megöli őket. Viszont más kihívások elé állította őket az élet. A letelepedett életforma újabbnál - újabb feladat elé állította őket, a nőket, asszonyokat, és a férfiakat egyaránt. És bizony ezeknek a kihívásoknak meg kellett felelni, és meg is feleltek. Meglátjuk hogyan