Pénz és tanulás!

A pénzügyek egy állandóan  és látványosan változó szakterület, a változásokat tudni kell jó ütemben követni is. Ezt pedig csak egyféleképpen lehet, állandó folyamatos tanulással. Az pedig, hogy a gyerek megtanuljon tanulni, nem csak az iskolában fontos, hanem a pénzügyekben is, hogy megtanuljon ne eladósodni.

Ezt pedig a maguk is eladósodott szülők, és a szintén eladósodott pedagógusok sem tudják megtanítani.

Olvasom az emberek, hozzászólók véleményét. Mindenért a mai politikát, politikusokat hibáztatják. Nyissátok már ki a szemeteket. A világ összes országában vannak a pénz ügyekkel gondok. Ezek a gondok elkezdődtek már akkor, amikor a pénzt kitalálták, sőt előtte. Már a cserekereskedés idején. És mégis minden időben voltak sikeres emberek. Voltak olyan emberek és lesznek is, akik nem foglalkoztak az akadályokkal. Ezeknek az embereknek a neve fennmaradt. A többié eltűnt.  Minden helyzet sokaknak katasztrófa, keveseknek szerencse.
Miért ne lehetne neked szerencse?

Egyébként más országokban is gond van a politikusokkal, meg a bankokkal is. Mégis tudják az emberek azt, hogy csak azt nem veheti el tőlük senki, amit megtanultak, ami a fejükben van, és alkalmazhatóvá is tették a fejükben levő tudást. Nem kifogást gyártanak, hanem boldogulnak. Vannak akik vakon, vannak akik kezek lábak nélkül. Ez az őrült siránkozás, csodavárás, az államtól való elvárás csak nálunk divat.

Mindenhol elvárják az állami gondoskodás egy bizonyos mértékét. 
De ilyen szinten, mint hazánkban SEHOL sem.
Hát ezért gazdagabb már lassan Románia is, meg Bulgária is, akik több évtizeddel voltak lemaradva.

És ez sajnos annak az eredménye, hogy mi a szocialista rendszerben nagyon el voltunk kényeztetve. A többiek nem. Ők ez által, gyorsabban reagáltak a változásokra, míg mi vártuk és várjuk a sült galambot. És még csak nem is tátott szájjal ugrálva, hanem csukottal ülve.